Szerhasználati zavarok előfordulása és kezelése a Somogy Megyei Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat gyermek- és lakásotthonaiban

Vissza az EFOP 1.8.9 weboldalra

• A mintában szereplő ellátottak négyötöde már kipróbálta a dohányzást. A válaszadók 60%-a dohányzott legalább egy alaklommal az adatfelvételt megelőző 30 napban, 53%-uk tekinthető rendszeres dohányosnak. A dohányzás a 12 évesnél idősebbek körében válik széles körben elterjedt szokássá. A lányok nagyobb arányban dohányoznak, a fiúk körében viszont nagyobb a naponta jelentős mennyiségű cigarettát elszívó dohányosok aránya.
• A válaszadást megelőző 30 napban a mintában szereplő ellátottak 37%-a fogyasztott valamilyen szeszesitalt. A fiúk alkoholfogyasztása fiatalabb korban kezdődik, és szinte minden életkori csoportban nagyobb arányban fogyasztanak alkoholt (elsősorban sört), mint a lányok (akik inkább bort isznak).
• A cannabis-származékokat (marihuána, hasis) kipróbálók, valaha fogyasztók aránya mindkét nem esetében 20% körül van, a válaszadást megelőző hónapban is fogyasztók aránya 4%. Az egyéb „klasszikus” kábítószerek általi drogérintettség alacsony.
• Az új pszichoaktív anyagot, valamilyen herbál-típusú szert (szintetikus kannabinoidot) az ellátottak 13%-a, kristály-típusú szert (szintetikus katinont, dizájner stimulánst) a válaszadók 8%-a fogyasztott élete során.
• Energiaitalt a válaszadók 53%-a fogyasztott a válaszadást megelőző hónapban, az ellátottak bő harmada heti rendszerességgel fogyasztja a terméktípust.
• A munkatársak jellemzően könnyebbnek ítélik az egyes pszichoaktív szerek ellátottak általi elérhetőségét, mint az érintettek, továbbá felülbecsülik a vizsgált szerek elterjedtségét az ellátottak körében. Kivételt a szeszesitalok képeznek, ezeknek a fogyasztási értékeit a munkatársak alacsonyabbnak ítélik, mint ami az ellátottaktól származó információkból következik.
• Az ellátottak szabadidős tevékenységei közül, annak addiktológiai szempontból protektív jellege miatt kiemelkedik a heti többszöri sportolás, illetve a kutatásban is bizonyítást nyert, hogy akik többet unatkoznak, azok körében magasabb a szerhasználók aránya.
• A szakmai programok és a házirendek eltérő terjedelemben és intenzitással foglalkoznak a szerhasználati zavarok kérdéskörével, esetenként csak az ellátottakra vonatkozó tilalmak szintjén.
• A munkatársak jellemzően segítő szándékkal reagálnak a szerhasználati problémákra. Többen életidegennek érzik a hatályos szabályozás egyes elemeit, számos válaszadó eszköztelennek érzi magát az ellátottak szerhasználatával, elsősorban dohányzásával kapcsolatban